Torkomban dobogó szívvel száguldottam végig a folyosón.Aztán bekopogtam.Lexi szólt ki.
-Szabad!-Kiáltotta,és amikor beléptem,szinte örömkönnyekben törtek ki.
-Liliiiii!-Odították el magukat egyszerre,én pedig mind a kettőjüket jól megölelgettem.
-Sziasztok!
-Hát veled meg mit törént?-Kérdezte a lábamra meredve Jess.
-Ó...Hát,elvileg az elején elcserélték a leletemet,úgyhogy csak meg van zúzódva.Így most levették a gipszet,és be van fáslizva.Veletek mizu?
-Áhh,semmi különös...Mentek Magyarországra?-Kérdezte Lexi,amire én ledermedtem.
-Erről ti honnan tudtok?
-Hát...Azért süketek nem vagyunk..Hahó,itt beszélted meg az orrunk előtt anyukádal az egészet!-Csettintett el az orrom előtt Jessy,amire eszembe jutott.
-Jaaaa...Tényleg!-Nevettem el magam zavaromban.-Lányok,nekem rohannom kell,mert Harry vár lent a kocsiban...Mikor jöttök ki a korházból?
-Hát...Vasárnap...Valamikor kéne talizni!
-Bizony-bizony.De én most vasárnap megyek Magyarországra,és 1 hónapig vissza se jövök,úgyhogy valamikor utána kéne megbeszélni egy találkozót...
-Hát,akkor szerintem ráérünk még megbeszélni...Na,most meg menny,vár lent a pasid.-Mondta Jess vigyorogva.Én elköszöntem tőlük,aztán már benn is ültem a kocsiban.
-Na,ma hova megyünk?-Érdeklődött Harry.
-Először is haza,aztán majd még meglátjuk...-Mondtam elégedetten,és Harry rátaposott a gázra...