Miközben reggeliztünk,senki nem ébredt fel,úgyhogy úgy döntöttünk hármasban,hogy felébresztünk mindenkit.

Először Louisékhoz mentünk be a vendégszobába.Liam épp a köntösébe bugyolálta magát,Lou pedig reggeli-torna szerűség gyanánt fetrengett a földön.Gyorsan beköszöntünk nekik,aztán megmondtuk,hogy ne aludjanak már vissza,és hogy van kint koszt a konyhában.Megköszönték,hogy szóltunk,aztán kimentek kajálni.Ezután felszáguldottunk Fannihoz és Niallhez,ők épp beszélgettek Fanni ágyán üldőgélve,nekik is elmeséltük,hogy szereztünk reggelit,ők is meg köszönték,ÉÉÉSSS ők is lementek enni.Aztán végül bementünk Bogihoz,aki aludt.Zayn bement hozzá,aztán szólt neki,hogy jöjjön le kajálni..Bogi bólintott egyet,és már kelt is fel az ágyából,de azért még elég kómás volt.

Amikor mindenki rajtunk kívűl tömte a majmot,Zayn odasúgott nekem...

-Héj,ugye tudod,hogy Harry nagyon szeret?-Kérdezte amúgy félvárról,hegykén,ugratás képp.

-Igen,tisztában vagyok vele...De egyébként én jobban szeretem őt,mint ő engem szerintem.-Válaszoltam vissza Zaynnek.Ekkor ő felhúzta az egyik szemöldökét,és kérdőn rámnézett.

-Mivan?...Ugye ezt nem gondolod komolyan?!...Mióta ismerem,még egy lányhoz sem állt ennyire közel lelkileg!Csak nem hiszed azt,hogy te jobban szereted őt,mint ő téged?-Kérdezte tőlem.Én elpirultam,de nem szólaltam meg,mert elhittem neki ezt az egészet.Bekapcsoltam a tévét egy kicsit,amíg a többiek befejezték a szendics evést.Aztán felálltam,feléjük fordultam,és elüvöltöttem magam:

-Én már rohadtul unom,hogy semmit nem csinálunk.Mennyünk le a partra!...Vagy fene tudja,de könyörgöm,mozduljunk ki!-Mondtam flegmán.Nagy csönd támadt.Aztán Harry felállt az asztaltól:

-Én is egyet értek vele!-Kiáltott fel mosolyogva.(Mi mást csinált volna?!)-Nem megyünk amúgy görkorizni?-Erre mindenki felugrott az asztaltól,és örjöngés támadt,hogy 'Jajj,dejó!' meg hogy 'Oké,mennyünk!'..Mindenki felszaladt a szobákba készülődni,kivéve engem.Én búskomoran leültem a kanapéra.Harry is elindult már lelkesen fel a lépcsőn,amikor visszanézett.

-Mi baj van?-Kérdezte,és odaült mellém.

-Én...én...én...ÉN NEM TUDOK GÖRKORCSOLYÁZNI!-Mondtam elhalkulva,és a kezeimbe temedtem az arcom.Harry megsimogatta a hátam,és átkarolt.

-Héjjj....Figyelj csak rám!Én megtanítalak,jó?-Kérdezte vidáman,és nyomott egy puszit az arcomra.Én elvettem egy pillanatra az arcomról a kezem,aztán mégiscsak vissza tettem.Harry elröhögte magát,aztán meg győzködött.

-Na,ne félj!Nem lesz baj!Jól elleszünk!-Végülis belementem.Tökre izgultam,meg minden.Flementem én is készülődni.Volt egy görkorim még régről,azt felkaptam,és már indultunk is a parkba...

Oldal: 25.A görkorizásos micsoda kezdete.:D
Foreveryoung.:] - © 2008 - 2024 - foreveryoung.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat